Polgármesteri köszöntő

Tisztelt Bükkábrányiak! Kedves Olvasó!

Engedje meg, hogy én köszöntsem először Bükkábrány Község megújult honlapján. Ezt az oldalt Önnek készítettük, hogy a lehető legtöbbet tudhasson meg egy helyen településünkről. Önöknek, bükkábrányiaknak. Éljenek itt közöttünk, az ország más szegletében vagy a világ bármely sarkán. És természetesen Önöknek is szánjuk a honlapunkat, akik ismerkednek a tájjal, kíváncsiak községünkre, vagy bármilyen információra van szükségük Bükkábrányról.

Bővebben ...

 

BÜKKÁBRÁNY

Fejezetek egy 780 éves település múltjából

Földrajzi környezet és éghajlati jellemzők

Bükkábrány a történeti Borsod vármegye délkeleti részén terül el, a Bükkalja települése. Miskolctól 33 km-re, Mezőkövesdtől 15 km-re fekszik. A községet átmetszi a 3. sz. főút.
A település a Miskolci-Bükkalja nevű kistájhoz tartozik. Ennek domborzata Bükkábrány-Vatta vonalában 110-130 méter tengerszint feletti magasságú hegységelőtéri lejtő, amelyet az eróziós-deráziós folyamatok széles völgyközi hátakra tagoltak. Földtani adottságai közül legfontosabb a lignittelepes pannóniai homok és kavics. A kistáj területe a Borsodi-Mezőséggel együtt az ország szeizmikusan legnyugodtabb területei közé tartozik, évente km2-enként kevesebb mint egy a millióhoz valószínűségű földrengés-gyakorisággal.

1749-ben Mária Terézia kiadta postapátensét. Ennek hatására a kincstár költségén beindították a Habsburg Birodalom területén a postakocsi járatokat, meghatározott távolságokra pedig postaállomásokat építettek.
Így épült fel 1755. táján a volt Alsóábrányban is az Eger és Miskolc közötti postaút mentén az az épület, amely egészen a XX. század második feléig állt.

A község mai neve Alsó- és Felsőábrány 1949-ben történt egyesítésekor keletkezett. A középkorban mindkét Ábrány lakott hely volt , s mind a kettőben állt kőtemplom. De míg Alsóábrány katolikus egyházi birtok lévén, benne nem honosodott meg a reformáció, addig a köznemesek birtokában levő Felsőábrányban a XVI. Század végére mindenki református lett. Igaz ugyan, hogy 1544-től kezdve mind a két falu sokat szenvedett a törököktől.

Hét évtized egy óvoda életében elég sok idő. Nagyon sok esemény, személyi és tárgyi változás, szakmai eredmény, kudarc, megújulás van ebben a 70 évben. Meglévő írásos dokumentumok, szóbeli anyagok, emlékek az alapjai óvodatörténetünk megírásának. Szeretnénk felidézni, megőrizni a régmúlt eseményeit, történéseit óvodánk életében. Településünkön először 1946-ban alakult óvoda egy gyermekcsoporttal a Béke úti állatorvosi szolgálati lakásban. Ez a kezdetleges intézmény akkor gyermekmegőrzőként működött. Azokon a szülőkön, elsősorban anyákon próbáltak ezzel az intézménnyel segíteni, akik a mezőgazdaságban tevékenykedtek. A gyerekeknek kezdetben nem biztosítottak étkezést, otthonról vittek ennivalót. Egy óvónő és egy segítő  látta el a gyermekek gondozását és felügyeletét. Idényjelleggel működött ez a gyermekcsoport júliustól-augusztusig.

Felsőábrányt mint lakott települést 1395-ben említi először írott történeti forrás. A 3-as számú főút mellett fekvő mai temető minden bizonnyal már ekkor temetkezési helyül szolgált az itt lakóknak. Az ősi sírkert azonban a maitól kissé délre, a ravatalozó mögötti, mélyebben fekvő területen volt. Itt mára már mindössze néhány régi, különleges formájú sírkő áll mementóként az elmúlt századokat idézve.

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület megalakítását a ME. ZRt. Bükkábrányi Bánya aktív, illetve nyugdíjas tagjai, valamint Bükkábrány község bányászatért tenni akaró lakosainak 10 fős csoportja határozta el 2005 tavaszán.
Ezen csoportban képviselve volt az elmúlt évtizedek mélyműveléses bányászata is, hiszen Bükkábrány és a környező településekről sokan dolgoztak a borsodi szénbányáknál.

Múlt:
Az 1920-as években a Máhr család kastélyának alsó udvarához tartozott ez a terület, majd Darvas József jómódú gazda tulajdonába került a kastéllyal és a hozzá tartozó földekkel.
Az 1945. évi államosítás után felparcellázták ezt a területet, amely lakossági művelés alá került, és „Babos-kert”, illetve volt tulajdonosa révén „Darvas-kert” néven vált ismertté a helyiek körében.

Községünk évszázadokon keresztül két részből állt: Alsóábrányból és Felsőábrányból. Az iskolák is e szerint oszlottak meg. Egyik a református Felsőábrányban, a másik a katolikus Alsóábrányban volt.
Múltjukról az egyházak birtokában levő dokumentumokból nyerhetünk képet. A református egyház irattárában több adatra találhatunk, mert a katolikus plébánia irattára a háború alatt csaknem megsemmisült. Anyakönyvek, naplók, leltárak árulkodnak a régmúlt elemi népoktatásáról. A két iskola egy-egy tanerővel működött, majd a katolikus iskola később 2 nevelőt foglalkoztatott. Ezt bizonyítja a korabeli egyházi vizsgálat (Canonica Visitacio) megállapítása 1807-ből, amely közli a két nevelő nevét: Mihályi Józsefét és Menyhért Jánosét.

A római katolikus templom a régi Alsóábrány területén a 3. számú főút mellett fekszik.
A szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata során, 1596. októberében a község Árpádkori temploma, mely a mai templomtól dél-keletre, egy völgyhajlatban feküdt, teljesen megsemmisült. A török hódoltság idején sem lehetőség, sem anyagi fedezet nem volt az újjáépítésre.
Erről az ősi templomról mindössze annyit tudunk, hogy Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A csata idején a szövetséges csapatok egyik fontos stratégiai pontja volt, így a török még az összecsapás kezdetén igyekezett lerombolni a falakat.

A ma Kálvária-temető néven ismert temetkezési hely a valamikori Alsóábrány temetője volt már a középkorban is. Története azonban sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.
A Kr.e. mintegy 1000 évvel itt élt szkíta nép is kiemelt fontosságot tulajdonított a területnek. Ennek ékes bizonyítéka az a domb, amely ma a temetkezésre szolgál. Ennek a népcsoportnak a szokásaihoz tartozott az ún. halomsíros temetkezés, melynek nyomait számos helyen tartják nyilván országszerte. A főemberek és uralkodók földi maradványait úgy helyezték örök nyugalomra, hogy a földbe süllyesztett, kővel kirakott sírkamra fölé egy hatalmas dombot képeztek ki, ez az ún. kurgán. Az évezredek során természetesen az eredeti domb az erózió és a folyamatos bolygatás miatt veszített méreteiből, de biztosra vehetjük, hogy valahol a mélyén egy évezredekkel ezelőtt elhunyt fontos személyiség alussza örök álmát.

Ügyfélfogadás

A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadása:

Hétfő: 8-16 óráig
Kedd: Nincs ügyfélfogadás!
Szerda: 8-16 óráig
Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás!
Péntek:  8-12 óráig
   
Polgármester ügyfélfogadása: szerda 8-12 óráig
Jegyző ügyfélfogadása: kedd 8-12 óráig
   
Építésügyi előadó ügyfélfogadása: hétfő 8-16 óráig
Falugazdász ügyfélfogadása: kedd 8-16 órái
Családsegítő Szolgálat ügyfélfogadása: szerda 8-12 óráig
Pénztár: az ügyfélfogadás rendje szerint!

 

Elérhetőségek

Közös Önkormányzati Hivatal

3422 Bükkábrány
II. Antrás tér 1.

Telefon:  +36-49-535-022
Fax:        +36-49-535-023

E-mail:     hivatal@bukkabrany.hu